Délután négy órakor találkoznak az uniós külügyminiszterek Párizsban, hogy rendkívüli, informális ülésen hozzanak politikai döntést az Oroszországgal, egyes személyekkel és entitásokkal szembeni szankciókról. Magyarország – egyedüliként – egyelőre vonakodik.
Katharina Pistor, a Columbia Egyetem jogászprofesszora azt írja, máris tudni lehet, mi lesz a magyar és a lengyel lépés, amellyel az adott esetre kilátásba helyezett uniós pénzmegvonás elkerülhető.
Egy diplomáciai eseményen magasztalta a belga fővárost a magyar külügyminiszter, belga kollégája ugyanakkor a jogállamiság tiszteletben tartásának fontosságára figyelmeztette.
Munkaügyi és klímavédelmi változtatások hoznak forradalmi átalakulást az európai közúti közlekedésben és a fuvarozószektorban az új útdíjszabályok véglegesítésével. A sofőrök bizakodóak, a fuvarozók az árak elszállásával fenyegetnek.
„Végre!” Így kommentálja a Profil osztrák közéleti hetilap külpolitikai szerkesztője az Európai Bíróság három napja született döntését, amely szerint meg lehet vonni uniós pénzeket az olyan tagállamoktól, amelyek semmibe veszik a demokratikus normákat.
Egy nyolc pontos közös nyilatkozat elfogadásával ért véget az EU-Afrika csúcs Brüsszelben. A dokumentum támogatja a legális migrációs útvonalak kidolgozását, s ezzel Orbán Viktor is egyetértett.
Szokatlan módon, két csúcstalálkozót is tartanak ma Brüsszelben az uniós állam- és kormányfők. Először egy informális csúcsot az orosz–ukrán konfliktusról, utána pedig az Európai Unió és az Afrikai Unió találkozik.
A határon átnyúló civil szervezetek uniós szabályozásának megteremtése érdekében fogadott el állásfoglalást az Európai Parlament. A kezdeményezés szokatlanul heves reakciókat váltott ki a Fideszből.
Nem lehet tudni, mi lesz a megoldás, mert szembekerült a két kormánypárt.
A lengyel kormányszóvivő arról beszélt, hogy a szerdai ítélet az uniós szerveknek azt a veszélyes törekvését erősíti meg, hogy az alapszerződéseken túllépve bővítsék hatáskörüket.
Az Európai Bíróság ítélete után – melyben megállapították, hogy Magyarország és Lengyelország alaptalanul kérte az úgynevezett jogállamisági feltételrendszerről szóló jogszabály megsemmisítését – az európai politikusok túlnyomó többsége üdvözölte a döntést. Ugyanakkor ezzel az ítélettel nőtt az Európai Bizottságra nehezedő nyomás, mert a nagy parlamenti pártok határozott fellépést várnak el a brüsszeli testülettől.
A kormány mintha minden uniós bokorban a magyar gyermekvédelmi törvényt bíráló uniós politikust látna. De mi történik, ha abban az ügyben épphogy neki ad igazat az Európai Bíróság?
Életbe léphet az a rendelet, amely jogállamisági előírások teljesüléséhez köti az uniós források kifizetését.
A néppárti politikus szerint a magyar miniszterelnök nagyon sok mindenben megváltoztatta a pozícióját az elmúlt négy évben.
Széles körű támogatottság alakult ki az Európai Parlamentben arról, hogy a Pegasus-ügyben vizsgálóbizottságot kell felállítani. Az elmúlt hetekben egyre gyakrabban került szóba a megfigyelési botrány, amelyet a keddi plenáris vitán a francia kormány és az Európai Bizottság is elítélt.
Integráltabb és versenyképesebb európai védelmi piacot szeretne megvalósítani az Európai Bizottság, ennek érdekében terjesztettek elő egy komplex javaslatcsomagot.
Nem okozott jelentősebb fennakadást Brüsszelben koronavírus-járvány miatti korlátozások ellen tüntetők megmozdulása. A rendőrség jó előre felkészült a demonstrálókra, akik járművel el sem jutottak a városba.
Jogállami dzsiháddal vádolta meg hétvégén újból a miniszterelnök az Európai Unió szerveit. A kampányban jó eséllyel ezek közül először az Európai Unió Bírósága kerülhet pellengérre, amely szerdán mond ítéletet egy olyan ügyben, amely ellen a kormány foggal-körömmel küzdött. De hogy kerül a kampányba egy olyan intézmény, amelyről pár éve még nagyjából senki nem hallott?
A dokumentumot az OLAF részéről Ville Itälä főigazgató, míg a Legfőbb Ügyészség részéről dr. Polt Péter legfőbb ügyész írta alá.
